Nincs vonzóbb a napbarnított testnél, csakhogy a barnulás során valójában a bőr védekezik a káros sugarakkal szemben és ez ártalmas is lehet.

A napozás pozitív oldalai
A nap ultraibolya sugarai közül az UVA sugarak okozzák a bőr öregedését, az UVB sugarak pedig a bőr leégését. Ezért bőrünk védelme érdekében feltétlenül szükséges napozáshoz alkalmas fényvédő krémeket használni. Ám, a túlzott napfény-expozíció a bőrrák legjelentősebb kiváltó oka. Az epidermisz melanocita sejtjei - amelyek nyúlványokkal kapcsolódnak a többi sejthez - a napfény hatására természetes védőpigmentet, melanint állítanak elő. Ez a pigmentanyag jobb esetben egyenletesen oszlik el a hámrétegben, ám az ultraibolya sugarak öregítő és égető hatásuk mellett a sejteket mélyebben is károsítják és okozói lehetnek a rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma malignum) kialakulásának. A szakemberek általában azt javasolják, hogy két napnál sűrűbben ne járjunk szoláriumba. Reggel kilenc és délután három között sem érdemes a napon tartózkodni, ugyanis több UVA sugárzás éri bőrünket, mint egyetlen alkalommal a szoláriumban.

A színek nagy mértékben hatnak az emberre: feltöltik vagy kedvetlenné teszik, szépséget adnak neki vagy elcsúfítják. Ezért nem mindegy, ki milyen színt használ.

A színeknek életünkben nem csupán dekorációs szerepük van, hanem energiájuk is. A fény különböző hullámait ugyanis nem csak a szem, hanem a test egésze is felfogja. A színek a pszichére is hatnak, amit elsősorban a különböző termékek, kereskedelmi áruk értékesítésénél használnak ki a szakemberek. A mélypiros üvegcsében lévő parfümhöz az érzékiség képzete kapcsolódik, míg a kék ásványvizes palack a frissesség érzetét kelti.

Mindenki összesúgott, amikor kiderült, hogy az egykori Playboy-sztár, Anna Nicole Smith egy 89 éves olajbáróhoz ment feleségül. Azóta már tudjuk: a pénzéért.

Talán Anna Nicole Smith neve senki előtt sem ismeretlen, de biztos vagyok benne, ha ránéznek a fotókra, vagy felidézik a Csupasz pisztoly 33 és 1/3 magas, szőke, tekintélyes tüdővel rendelkező női szereplőjét, máris tudják, kiről beszélek.

A növényvilág számos tagja tartalmaz olyan anyagokat, amelyek daganatmegelőző hatással rendelkeznek. Az isoflavonok, terpének, indolok, fenolsavak, isothiocyanátok szaponinok neve sokunknak semmit sem mond, pedig hatásukra még szükségünk lehet.

Fitokemikáliák

A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki (természetesen az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban). A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének.

A tetoválás fájdalmas, néha kétes végkimenetelű eljárásának évszázados múltja van. Régen mágikus erőt tulajdonítottak neki, ma már csak esztétikai értéke van.

Ősi szokások

A tetoválás módjait és magát a tetoválást az emberiség a véletlennek köszönhette: ugyanis az ősemberek testének sebes felületein a bőrbe jutott korom, kosz később is ottmaradt. Miután erre rájöttek, a későbbiekben már tudatosan vittek fel testükre különböző mintákat.

Ki ne ismerné a történetet a felfedező hajókról, melyek legénysége egytől egyig egy titokzatos kór, skorbut áldozata lett, kivéve azt a hajót, ahol a kapitány kötelezővé tette a savanyított káposzta fogyasztását a szokásos napi húsadag mellett ?

Sokáig nem tudták, vajon mi lehet az a létfontosságú anyag, amelynek hiányában a fenti tünetek fellépnek. Végül a nagy magyar tudós , Szent-Györgyi Albert a világon elsőként vonta ki nagy mennyiségben tisztán - nem is akármiből, hanem a magyar paprikából - ezt a vegyületet, amit C-vitaminnak neveztek el.

Ma már tudjuk, hogy a C-vitamin a sebgyógyulás elősegítésén és a csont-és kötőszövet képzésén túl számtalan más fontos szerepet lát el a szervezetben.

A szénhidrátok egyike a három, energiát szolgáltató tápanyagainknak (szénhidrát, fehérje zsír). 1 g széhhidrát energia tartalma 4 kcal, ugyanannyi, mint a fehérjéké, és kb. fele, mint a zsíroké. Ezek a leghamarabb mobilizálható energiaforrások, amelyeket szervezetünk fizikai igénybevétel esetén hasznosítani tud.

Ki ne tudná, milyen nyűg tud lenni néha a tanulás. Pedig csak a hatékonyságával van a baj: léteznek módszerek, amelyek segítségével könnyebben és sokat többet jegyezhetünk meg az olvasott anyagból. Mindössze tíz fontos szabályt kell betartani.

A trükk lényege, hogy a tanulási folyamatot befolyásoló számtalan tényező mindegyikét egyéniségünkhöz igazítsuk: a gyakorlatban ez egész egyszerűen azért nem szokott sikerülni, mert azt sem tudjuk, min és hogyan lehetne változtatni. Próbáljunk hát ki minél többféle módszert, és nyugodtan kérdezzük ki mindazokat az ismerősöket is, akiket "jó tanulónak" tartunk.

Annak ellenére, hogy a világon szinte járványként terjed a kövérség és Magyarországon a népesség több, mint 50 százaléka túlsúlyos, napjainkban mégis a mániákus diétázás vezet a leggyakrabban az evészavarok kialakulásához.

A média, a divat, a szépségideálokhoz való igazodás arra sarkallnak bennünket, hogy karcsúságunk megőrzése érdekében kemény fogyókúrába kezdjünk. A fogyókúra célja magától értetődően az, hogy lefogyjunk, egyre többen vannak, akiknek nemcsak odafigyelnek az étkezésre, de szinte megszállottan számolják a kalóriákat.

Az eredetileg Proletárok címre keresztelt XVIII. századi olasz vígjátékot Kiss Csaba rendező könnyű kézzel helyezte át az áldott nyolcadik kerület miliőjébe. Ez részben sikerült is. Annyiban, amennyiben észrevettük a nézőtérről azt a törekvést. Igaz, már ez is jórészt a tehetséges jelmeztervező, Berzsenyi Krisztina érdeme elsősorban. Más kérdés, hogy az emberi viszonyok, amennyiben ezek emberi viszonyoknak számítanak, mennyire hasonlítanak tértől és időtől függetlenül mindenütt, ahol a korlátolt ostobaság és kiszerűség, valamint az autokratikus hagyományokhoz - férfiuralomhoz - való kritikátlan ragaszkodás határozza meg a mindennapi lét feltételeit.

Arany Prága, Városok Anyja, Észak Rómája, Száztornyú Prága - ezekkel a némileg közhelyes elnevezésekkel illeti a mai Csehország fővárosát az egykori Csehszlovákiát bemutató testes útikönyv.

A szóképek, dicső nevek mind igazak: Prága sohasem lesz metropolisz, modern házakkal és a mai élet nyűgeivel megvert, szmogos város. Mintha kiesne az időből, szinte álomvilágban keverednek és élnek együtt történelmi korok, a Gólem, az eretnekek és alkimisták legendái övezte középkor, a település legnépszerűbb épületeit felhúzó barokk, Franz Kafka, a századeleji író nyomasztó világa, Svejk és Hrabal hőseinek kesernyésen vidám, kispolgári élete. Az utazónak leginkább az az érzése, hogy a békebeli múltba lépne vissza, mintha a turisták és város nemzetközi közössége mellett az atyák és dédatyák szelleme még járkálna az árkádok, szűk utcácskák, passzázsok között.

Miközben a keleti országrész egyre kevésbé kedvelt a kirándulók körében, Eger tartja pozícióit.

Barokk gyöngyszem, mondják róla, de nem csupán ez a siker oka. Az évi több tízezer látogató, hazai és külföldi, valami mást vél megtalálni a városban, nem a műemlékeit.