Ki ne tudná, milyen nyűg tud lenni néha a tanulás. Pedig csak a hatékonyságával van a baj: léteznek módszerek, amelyek segítségével könnyebben és sokat többet jegyezhetünk meg az olvasott anyagból. Mindössze tíz fontos szabályt kell betartani.

A trükk lényege, hogy a tanulási folyamatot befolyásoló számtalan tényező mindegyikét egyéniségünkhöz igazítsuk: a gyakorlatban ez egész egyszerűen azért nem szokott sikerülni, mert azt sem tudjuk, min és hogyan lehetne változtatni. Próbáljunk hát ki minél többféle módszert, és nyugodtan kérdezzük ki mindazokat az ismerősöket is, akiket "jó tanulónak" tartunk.

A tanulás lépései

Ha lépésről lépésre akarunk haladni, át kell tekintenünk, mi is történik tanulás közben az agyban. Jó példa erre (is) a számítógép: megszerzünk egy fájlt, elmentjük valahová a gépre, majd ha dolgozni akarunk vele, megnyitjuk újra. A folyamatba három fő hiba csúszhat a fentiek szerint: a gép valamiért nem nyitja meg a fájlt, nem találjuk, hogy hova mentettük előzőleg, illetve meg sem szereztük...

A kódolás, a tárolás és az előhívás ezen hibái nem egyformán gyakoriak tanulás közben: a tudnivaló felidézése ( a "megnyitás") általában keveseknek okoz gondot. Arra kell tehát ügyelnünk, hogy az információt lehetőleg jól rögzítsük, és a megfelelő helyen tároljuk. (Közvetlenül az agyra kapcsolható gyorskereső programot sajnos még nem sikerült írni; legjobb a természetes szellemi edzés.)

A kódolás leggyakrabban akusztikusan (beszéddel, hang) vagy vizuálisan (látvány útján) történik. Itt lép be a képbe a pontos önismeret: vajon a látott vagy a hallott dolgokra emlékszünk jobban? Ezt mindenképpen ki kell kísérleteznünk a továbbiakhoz! Az akusztikus típusnak valószínűleg a hangos olvasás tesz jót, neki való az is, ha a tanult anyagot valakinek felmondja (ha azonban még a macska sem hajlandó meghallgatni, a tükörképünk is megteszi!).
A vizuális típus inkább jelölgesse színessel a fontos részeket (Vigyázat! Csak a lényeget húzzuk alá!), készítsen saját jegyzeteket, ábrákat, táblázatokat, ezekre könnyebben emlékszik majd vissza.

Ismétlés és hívó szó

A kódolás fontos összetevője az ismételgetés: az anyag ennek segítségével kerül át a rövid távú emlékezetből a hosszú távú memóriába. Ez a lépés gyakorlatilag megspórolhatatlan, de a hatékonysága jelentősen növelhető, más szóval a ráfordított időt hasznosabban töltjük el, ha nem csak egyszerűen ismételünk (újra meg újra elolvassuk, elmondjuk ugyanazt), hanem minden alkalommal megpróbáljuk az információt "átgyúrni".

A tanult anyagnak úgyis inkább a jelentését jegyezzük meg, nem a konkrét szavait; igyekezzünk minél több kapcsolatot kiépíteni az új dolgok és a már megtanultak között. Sokat segít, ha a bebiflázandó adatokat bizonyos hívó szavak segítségével rendszerezzük, ezekről a szavakról hamarabb eszünkbe jut majd a többi is, és persze amíg kitaláltuk, melyek alkalmasak hívó szónak, addig is ismételtünk - innentől önmagát erősíti a kör! A fejezetekre osztott könyveknél is alkalmazható a hívószó-rendszer: az egyre kisebb fejezetek címeiből egy szép hierarchikus faábrát készíthetünk (a törzse a könyv címe, ebből ágaznak el a fejezetek, alfejezetek és végül a bekezdések; nyugodtan helyettesítsük az eredeti címeket sajáttal), melynek csúcsán a "levelek" az adott bekezdés legfontosabb kulcsszavai lesznek.

Ide kívánkozik egy megjegyzés. Amikor az embert már nagyon szorítja az idő, hamar enged a csábításnak, hogy gyorsan lefénymásolja másnak a szépen kidolgozott jegyzeteit… Nos, a pszichológusok kutatásai szerint ennek nem sok gyakorlati haszna van: a jól megírt jegyzet csak akkor segíti az emlékezést, ha magunknak készítettük! A fentiekből az ok is hamar kitalálható: nagyon fontos, hogy a jegyzet készítése során az állandó ismétlésekkel bejáratódjanak az idegpályák, melyekre az előhíváskor szükség van.

A hatékony tanulás tízparancsolata

1.Rögtön az elején tekintsünk magunkba: nagyon őszintén, ha nem vagyunk motiváltak a tanulásra, minden hatszor nehezebb lesz!

2. Vizsgáljuk meg környezetünket: lehet, hogy az íróasztalunkat körülvevő sok apró tárgy vonja el figyelmünket a munkáról.

3. Tanuljunk meg tervezni: mind a túl könnyen, mind a túl nehezen teljesíthető terv elveheti a kedvünket, ám nagy önbizalmat adhat, ha a jól beosztott munkát végigcsináljuk.

4. Tapasztaljuk ki, mely napszakban vagyunk leginkább képesek frissen, koncentráltan dolgozni!

5. A hosszabb, nehezebb anyag közben pihenésként beiktathatunk más jellegű, könnyebb feladatokat; az agyat pihenteti az új tevékenység.

6. Javítsunk olvasási technikánkon, ha szükséges: ideális esetben a szemünk nem folyamatosan követi a betűket, hanem soronként maximum 3 ponton fixál.

7. Szemünk idő előtti kifáradását okozhatja a rossz megvilágítás is!

8. Van, akinek jót tesz a testhelyzet megváltoztatása: próbáljunk ki több lehetőséget is a töröküléstől a hasonfekvésig!

9. Legyen néhány bevált tornagyakorlatunk a lazításhoz.

10. Végül (és ez talán a legfontosabb): ha valóban jól dolgoztunk, nyugodtan jutalmazzuk meg magunkat valamivel!